Az emésztési és gyomorproblémákkal küszködők gyógyvize. A Ferenc József gyógyvíz összetételében a legfontosabb két alkotóelem a glaubersó és a keserűsó, az utóbbi nagyobb mennyiségben van jelen, az emberi szervezetre gyakorolt hatását e két só határozza meg.
Alkalmazási területe:
A keserűsó kedvező hatására vonatkozóan már több mint száz évvel ezelőtt jelentek meg cikkek különböző orvosi közlönyökben, amelyek ismeretében a múlt században és e század első felében sok orvos alkalmazta előszeretettel a Ferenc József gyógyvizet bizonyos betegségek kezelésében, gyógyításában.
A Ferenc József keserűvíz elsősorban székrekedésre, valamint enyhe bélgyulladás kezelésére alkalmas. A keserűsós gyógyvizek azonban nemcsak a székrekedés befolyásolására használhatók, hanem a székrekedés következtében kifejlődött aranyérbetegség kezelésére is, valamint a székelés szabályozására, a végbél és alhasi szervek fájdalmas székeléssel járó megbetegedéseiben, sérv esetén.
A keserűvíz rendszeres fogyasztása eredményeként felgyorsult bélmozgás következtében gyorsabban halad át a bélcsatornán a táplálékok fehérje- és zsírtartalma, és kevesebb szívódik fel ezekből, esetleg más tápanyagokból is a szervezetbe, ezért célszerű a keserűvizet nem közvetlenül étkezés előtt vagy után, hanem éhgyomorra elfogyasztani.
Fogyókúra kiegészítőként, vagy elhízás ellen alkalmazva viszont, éppen a fenti hatás miatt a főétkezések után érdemes a gyógyvizet fogyasztani.
Történeti áttekintés: A Ferenc József keserűvíz lelőhelye szintén a XI. ker-ben található, Őrmezőn és története a Hunyadi János gyógyvíz történetére vezethető vissza. A Hunyadi János gyógyvíz sikerén felbuzdulva az 1860-as, 1870-es években a Saxlehner András telkével szomszédos telkek tulajdonosai is kutakat ásattak és különböző neveken szintén keserűvizet palackoztak. A számos telep közül ekkor egyedül a Hirschler Mór által alapított Ferenc József telep alkotott egy nagyobb egységet. A konkurencia csökkentése érdekében a Saxlehner cég 1893-ban az elszaporodott kutak nagy részét felvásárolta és a belőlük nyert keserűvizek palackozását beszüntette. Máig csak a Ferenc József keserűvíz maradt fenn közülük.
HUNYADI JÁNOS glaubersós gyógyvíz
Történeti áttekintés: A hashajtó gyógyvizek közül legrégebbi és legismertebb a Hunyadi János gyógyvíz, amely a XI. ker-ben, a Sas-hegy, a Sasadi-dűlő Déli völgyületében, a Kőérberki-, Dobogói- és az Őrmezei-dombok között, az Örsöd és Őrmező nevű lapályon 1862-ben kútásás során vált ismertté. Ivóvíz helyett a telek tulajdonosa keserű vizet kapott kútjában. Saxlehner András posztókereskedő vizsgálatokat végeztetett, s felismerve a víz értékes ásványi tulajdonságait, megvásárolta a területet. Kiépítette a területet és Hunyadi János néven forgalomba hozta a keserűvizet. A keserűvíz gyógytényezője a nátrium- és magnéziumszulfát, amelyből 36 g/l-t tartalmaz a vízben oldott összesen 40 g/l ásványianyagból. A gyógyvizet olyan tekintélyek vegyelemezték, mint Liebig, Bunsen, Fresenius, Ludwig ...stb.
A Monarchiában került forgalomba, majd 1869-től külföldre is szállították. Pár év alatt öt világrészen lett keresett árucikk. Az első tíz év alatt kétmillió palack került forgalomba, majd 1913-ban az előállított 15 millió palack víz nagy részét már exportálták. 1888-ban Saxlehner András iparvasutat építtetett, telephelyét a budapesti kelenföldi pályaudvarral összekötve. A szállítás ettől kezdve vasúton történt minden irányba. A két világháború között csökkent a keserűvíz forgalma. Napjainkban azonban újra fellendülőben van a gyógyvíz fogyasztása.
Hashajtó hatása az emésztőszervek hurutos, gyulladásos megbetegedéseinél is eredményesen alkalmazható.
Mira glaubersós gyógyvíz
Történeti áttekintés: A Mira gyógyvizet az 1920-as évek elején Jászkarajenő határában, kutatás közben találták meg ahol azután rövid időn belül megindult a gyógyvíztermelés. Az aránylag kis területen belül előforduló gyógyvizek a felszín alatt 2-4 m közötti mélységben szivárognak, s közben az agyag piritjét kénsavvá bontják, amely oldatba hozza a földpátot és a dolomitot. A palackozás kezdetén a 3 m-es kutakból kitermelt és gyengébb minőségű gyógyvizet keserűvíznek (Mira keserűvíz, Mira Baby), a 4 m-es kutakból kitermeltet pedig glaubersós gyógyvíznek (Mira glaubersós víz) minősítették és így forgalmazták. Később azonban kiderült, hogy mindhárom gyógyvíz jellege nátrium-szulfátos (glaubersós) és kizárólag az összes oldott anyagtartalomban mutatható ki különbség.
A Medaqua KFT története:
1986-ra vezethető vissza. Ebben az évben alakult meg az ÉLPAK GMK és ebben a vállalati formában tevékenykedett 5 éven keresztül. A vállalkozás a 90-es évek elejéig főként palackozóüzemek éves karbantartásával foglalkozott. E tevékenységi körébe tartozóan került kapcsolatba a parádsasvári és a tiszajenői gyógy- és ásványvíztermelő üzemekkel is még a 80-as évek végén. A két üzemet először felújította, majd bérbe vette, majd pedig megvette a cég. Az ÉLPAK Zrt. életébe az 1991. év újabb változást hozott, a fejlődés és a profil bővítés megkívánta egy új szervezeti forma felvételét, ezért a cég KFT-vé alakult át, de 1997-ben az ÉLPAK ezt a szervezeti formát is kinőtte, így 1997. decemberétől, mint Részvénytársaság tevékenykedik. 2000. januárjában a két fő profil szétválasztása érdekében a társaság létrehozott két önálló KFT-t. A PACKER KFT vette át a palackozástechnikai profilt, míg a MEDAQUA KFT égisze alá került a gyógy- és ásványvizek forgalmazása.
Értékelés: 
Eddig 0 hozzászólás érkezett. 
Címkék:
