Ezen előírás az Európai Közösségek Bizottságának 93/8/EGK és 97/48/EK irányelveivel módosított, a Tanács 82/711/EGK, valamint 85/572/EGK irányelvei alapján készült.

This regulation is equivalent in technical content to Council Directives 82/711/EEC as amended by Commission Directives 93/8/EEC and 97/48/EC, and 85/572/EEC.

Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 1995. (Első kiadás)
Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2000. (Második, módosított kiadás)

1. Ez az előírás olyan műanyagokra és műanyag tárgyakra, valamint azok részeire vonatkozik, amelyek:

Egy műanyagból, illetve műanyag tárgyból az élelmiszerekbe vagy az élelmiszer-utánzó anyagokba (modell-oldószerekbe) összesen és specifikusan kioldódó műanyagkomponensek mennyisége nem haladhatja meg azt a határértéket, amelyet az MÉ 1-2-90/128 előírás vagy más vonatkozó jogszabály megenged.

Az élelmiszerekbe való kioldódás elfogadhatóságát a kioldódási határértékek alapján a felhasználás során előforduló legszélsőségesebb időtartamok és hőmérsékleti körülmények között kell megállapítani. Az élelmiszer-utánzó modellanyagokba való kioldódás elfogadhatóságát a kioldódási határértékek alapján, a hagyományos kioldási vizsgálatokkal kell megállapítani. A kioldódási határértékeket és vizsgálatokat ezen előírás melléklete tartalmazza.

Ettől az előírástól eltérően minden olyan esetben, amikor az 1. Táblázat szerinti D modellanyaggal kell végezni a vizsgálatot, alkalmazható az MSZ 10.089:l982 magyar nemzeti szabvány, amely dietil-étert vagy n-hexánt ír elő a kioldódási modellkísérlethez.

Ez az előírás 2000. július 1-jén lép hatályba.

1. Az összkioldódási és speciális kioldódási vizsgálatokat a melléklet I. fejezetében megadott élelmiszer-utánzó anyagokkal és a melléklet II. fejezetében megadott vizsgálati körülmények között kell végezni. Az élelmiszer-utánzó anyagokba való kioldódás meghatározását a legszélsőségesebb körülmények között kell elvégezni.

2. A modellanyagként szerves oldószereket használó helyettesítő vizsgálatokat a III. fejezetben “A helyettesítő vizsgálatokra megállapított körülmények” bekezdésben megadottak szerint kell elvégezni, ha az I. fejezet szerinti zsírutánzó modellanyagot alkalmazó kioldási vizsgálatot technikai okokból nem lehet elvégezni.

3. A IV. fejezet alternatív vizsgálatokat tartalmaz, amelyek a zsírutánzó modellanyaggal végzett kioldódási vizsgálatok helyett használhatók, ha az előírt feltételek teljesülnek.

4. Mindhárom esetben meg van engedve:

Élelmiszer-utánzó modellanyagok

1. Bevezetés

Mivel nem minden esetben lehet az élelmiszerekkel érintkező anyagok vizsgálatára élelmiszereket használni, élelmiszer-utánzó modellanyagokkal kell a vizsgálatot elvégezni. Ezeket úgy kell megválasztani, hogy egy vagy több élelmiszer jellemzőit reprezentálják. Az élelmiszertípusokat és a használt élelmiszer-utánzó modellanyagokat az 1. táblázat tartalmazza. A gyakorlatban az élelmiszerek különböző összetételűek, típusúak pl. zsír- és víztartalmúak. Ezeket a típusokat az 1. táblázat tartalmazza, utalással a kioldódási vizsgálatokhoz kiválasztott élelmiszer-utánzó modellanyagokra.

2. Az élelmiszer-utánzó modellanyagok kiválasztása

2.1. Mindenféle típusú élelmiszerrel érintkezésbe kerülő műanyagok és tárgyak esetén

A vizsgálatokat a következőkben megadott élelmiszer-utánzó modellanyagokkal kell elvégezni a II. fejezetben megadott, a legszigorúbbnak ítélt vizsgálati körülmények között, új vizsgálati műanyagmintát alkalmazva minden modellanyaghoz

– 3% (m/V)-os vizes ecetsavoldat;

– 10% (V/V) vizes etanololdat;

– finomított olívaolaj¹ (referencia D modellanyag).

Amennyiben ez technikailag lehetséges, ebben az esetben kötelező az olívaolaj használata. Ha ez a vizsgálat technikailag nehézkes és a kioldódott anyagok mennyisége meghaladja a kioldási határértéket, akkor úgy kell tekinteni, hogy a műanyag nem felel meg az MÉ 1-2-90/128 előírásnak.

2.2. Csak bizonyos élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok és tárgyak esetén

A vizsgálatokat a II. fejezetben előírt körülmények között kell elvégezni, minden modellanyaghoz új mintát használva.

II. FEJEZET

A kioldási vizsgálatok körülményei (időtartam és hőmérséklet)

1. A kioldódási vizsgálatok körülményeit a 3. táblázatban megadott időtartamokból és hőmérsékletekből úgy kell kiválasztani, hogy azok a legszélsőségesebb tervezett felhasználási körülményeknek feleljenek meg vagy a címkézési információ szerinti legmagasabb felhasználási hőmérsékletnek. Ezért ha az élelmiszerekkel érintkező műanyagot vagy tárgyat a táblázatban lévő két vagy több időtartam és hőmérséklet kombinációjában is kívánják használni, a kioldódási vizsgálatot a táblázat alapján kell elvégezni, úgy hogy a vizsgálati mintát egymás után a várható legszélsőségesebb körülményeknek kell alávetni azonos mennyiségű modellanyagot alkalmazva.

2. Az általánosnál szigorúbb érintkezési körülmények

Az általános feltételek alkalmazásakor a kioldódás meghatározásához a vizsgálati körülmények szigorítása szükséges, speciális esetekben a vizsgálati körülményeknek tudományos alapon a legszigorúbbaknak kell lenniük, ahogy azt a következő néhány példa mutatja.

Amikor illékony anyagok speciális kioldódási vizsgálatát végezzük, a modellanyaggal a kioldódási vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az előrelátható legszélsőségesebb felhasználási körülmények között előforduló kioldódott illékony anyagok veszteségét figyelembe vegyük.

4. Speciális esetek

Helyettesítő összkioldódási és speciális kioldódási vizsgálatok zsírokra

1. Ha a zsírutánzó modellanyag használata az analitikai módszerrel kapcsolatos technikai okok miatt nehézkes, helyette a 4.  táblázatban megadott valamelyik szerves oldószer használható a D modellanyagra előirt körülmények között.

A táblázat néhány példát ad a legfontosabb hagyományos kioldódási vizsgálatok körülményeire és a megfelelő megállapodás szerinti helyettesítő vizsgálatok körülményeire. A 4. táblázatban nem szereplő vizsgálati körülmények esetén vegyük figyelembe ezeket a példákat, valamint a vizsgált műanyagtípussal kapcsolatos tapasztalatokat.

Valamennyi vizsgálathoz új mintát használjunk. Minden egyes vizsgálati közegre az I. és II. fejezetben a D modellanyagra előirt szabályokat alkalmazzuk. Ahol szükséges, az V. fejezetben megállapított csökkentő faktort alkalmazzuk. Annak érdekében, hogy meggyőződjünk valamely kioldódási határértéknek való megfelelőségérol, valamennyi vizsgálati közegben mért legnagyobb értéket kell kiválasztani.

Ha azonban ezek a vizsgálatok a vizsgálati mintán olyan fizikai vagy más változást okoznak, amely nem fordul elő a műanyag vagy tárgy legszélsőségesebb felhasználási körülményei között sem, az eredményeket erre a vizsgálati közegre nem kell figyelembe venni, és a megmaradt értékek közül a legnagyobbat kell választani.

2. Az 1. pontban előírt követelmények mérsékelhetők azzal, hogy a 4. táblázatban megadott helyettesítő vizsgálatok közül egy vagy kettő elhagyható, ha ezek a vizsgálatok bizonyítottan nem alkalmasak a mintához.

Alternatív (választható) összkioldódási és specifikus kioldódási vizsgálatok zsírokra

1. Az ebben a fejezetben megadott alternatív vizsgálatok eredményei elfogadhatók, ha a következő két feltétel teljesül:

2. Enyhíteni lehet az előzőekben említett 1.a) pont szerinti körülményeket úgy, hogy elhagyjuk az összehasonlító vizsgálatot, ha tudományos gyakorlati eredményeken alapuló döntő bizonyíték van arra, hogy az alternatív vizsgálatokban kapott értékek egyenlők vagy nagyobbak a kioldódási vizsgálatokban kapottakénál.

3. Alternatív vizsgálatok módjai

3.1. Alternatív vizsgálatok illékony közeggel

Ezekhez a vizsgálatokhoz illékony oldószereket használnak, mint pl. az izooktánt, vagy a 95%-os etanolt vagy más illékony oldószereket vagy oldószerkeverékeket. Ezeket a vizsgálatokat olyan körülmények között kell végezni, hogy az 1.a) pont alatti körülmények teljesüljenek.

3.2. Extrakciós vizsgálatok

Használhatók egyéb erős extrahálóképességű oldószerek igen szigorú vizsgálati körülmények között, ha tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy az ezen vizsgálatokban (extrakciós vizsgálat) kapott eredmények egyenlők vagy nagyobbak, mint a D modellanyaggal végzett vizsgálatok eredményeinél.

1. Minden, az 5. táblázatban szereplő élelmiszerhez és élelmiszercsoporthoz csak az “X” jellel megjelölt modellanyagot szabad használni, és az egyes modellanyagokhoz a kérdéses műanyagból mindig új mintát kell venni. Az “X” jel hiánya azt jelenti, hogy a kioldási vizsgálat elvégzése nem szükséges.

2. Ha az “X” jel után egy ferde vonallal elválasztva egy szám következik, akkor a kioldási vizsgálat eredményét ezzel a számmal el kell osztani. Ez a szám az ún. csökkentő faktor, ami figyelembe veszi a zsírtartalmú élelmiszert utánzó modellanyag jobb extrahálóképességét az adott típusú élelmiszerre.

3. Ha az “X” jel után zárójelben egy (a) betű következik, itt a két megadott modellanyag közül csak az egyiket kell használni

– ha az élelmiszer pH-ja nagyobb, mint 4,5, akkor az A modellanyagot alkalmazzuk,

– ha az élelmiszer pH-ja 4,5 vagy annál kisebb, akkor a B modellanyagot alkalmazzuk.

A vizsgálatokat a következők szerint kell elvégezni:

– csakis ezen előírásban szereplő élelmiszereknek vagy élelmiszercsoportoknak megfelelő élelmiszer-utánzó anyagot szabad használni,

– ha a jegyzékben nem szerepel az élelmiszer vagy az élelmiszercsoport, akkor olyan élelmiszer-utánzó anyago(ka)t kell kiválasztani, amely(ek) a legjobban megfelel(nek) az élelmiszer vagy az élelmiszercsoport extrahálóképességének.

(+) Ez a vizsgálat csak akkor szükséges, ha a pH legfeljebb 4,5.
(++) Ha megfelelő kísérlettel bizonyítható, hogy nincs érintkezés a zsír és a műanyag között a “D” modellanyaggal a vizsgálatot nem kell elvégezni.

– jódszám (Wijs-szám) 80–88
– törésmutató 25 ^oC-on 1,4665–1,4679
– savasság (olajsavban kifejezve) legfeljebb 0,5%
– peroxidszám (oxigén-milliegyenértékben 1 kg olajra vonatkoztatva) legfeljebb 10

Zsírsavösszetétel: C-atom-számuk szerint 6 8 10 12 14 16 18 egyéb
az összes zsírsavra vonatkoztatva % ~1 6–9 8–11 45–52 12–15 8–10 8–12 Ł 1

Tisztaság:

– monogliceridtartalom (enzimes) Ł 0,2%
– digliceridtartalom (enzimes) Ł 2,0%
– el nem szappanosítható anyagok Ł 0,2%
– jódszám (Wijs-szám) Ł 0,1%
– savtartalom Ł 0,1%
– víztartalom (K. Fischer) Ł 0,1%

– hullámhossz (nm): 290 310 330 350 370 390 430 470 510
– áteresztőképesség (%): ~2 ~15 ~37 ~64 ~80 ~88 ~95 ~97 ~98

Megjegyzés: A szabványos szintetikus trigliceridkeverékek jellemzőit K Figgle cikke ismerteti az “Food Cosmet, Toxicol” 10 /1972/ 81.5 számában

³ A napraforgóolaj jellemzői:

– jódszám (Wijs-szám): 120 – 145
– törésmutató 20 ^oC-on: 1,474 – 1,476
– elszappanosítási szám: 188 – 193
– relatív sűrűség 20 ^oC-on: 0,918 – 0,925
^{– el nem szappanosítható anyagok: 0,5% – 1,5%}