2. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-87/250 számú előírása a végső fogyasztóknak szánt alkoholtartalmú italok alkoholtartalmának jelöléséről

I.

Ez az előírás az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italra vonatkozik, a 2204 és 2205 vámtarifaszám alá tartozó italok (borok) kivételével.

II.

1.  Az alkoholtartalom meghatározása 20 °C-on történik.

2.  Az alkoholtartalom értékét legfeljebb egy tizedesjegyig kell megadni. A szám után a „% (V/V)", vagy „tf%", vagy „%vol" jelet kell írni. A szám elé az „alkohol" szót, az „alk." vagy „alc." rövidítést lehet tenni.

III.

1.  Az alkoholtartalom értékét az alábbiak szerint megengedett eltérésekkel kell megadni:

a) valamennyi, a következőkben nem részletezett ital esetében: ± 0,3% (V/V);

b)  az 5,5% (V/V)-nál kisebb alkoholtartalmú sörök, valamint a szőlőből készült 2207 20 vámtarifaszám alá tartozó italok (denaturált etilalkohol) esetében: ± 0,5% (V/V);

c)   - az 5,5 % (V/V )-nál nagyobb alkoholtartalmú sörök,

- a szőlőből készült 2207 10 vámtarifaszám alá tartozó italok (nem denaturált etilalkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal),

- a gyümölcs- és mézborok esetében: ± 1,0% (V/V);

d) gyümölcsökből vagy növényi részekből kivonatolással készült italok esetében (beleértve a gyümölcságyon érlelt italokat is): ± 1,5% (V/V).

2.  Az 1. pontban megengedett eltéréseket nem befolyásolhatják az alkoholtartalom meghatározására használt vizsgálati módszerek megengedett eltérései.