A rackáról beszélni ma már hasonló divat, mint a szürke marháról, mangalicáról. Azonban az ausztrál és multi-kulti újzélandi birkahús import korszakában a racka juh húsfogyasztásban hajdanvolt dicső rangjától igen messze vagyunk...

2010.02.05. - 07:54
Racka juh

Bronzpulyka, rézpulyka és gyöngyös. Lassan már nevük is feledésbe nmerül. Pedig ízük a vadon élő szárnyasok húsával vetekszik, csak hát tenyésztésük nem illeszkedik a speed technológiába.

2010.01.14. - 10:25
A magyar pulyka és gyöngytyúk

A magyar szürkemarha tenyésztésének kiteljesedése és a minőségi hús forradalma - a jövőben egyet kell hogy jelentsen...

2010.01.13. - 09:19
Szürke marha

Hajdina, köles - valaha ezek a növények pótolták a búza ma elfoglalt egyeduralmát. De ne feledjük, hogy a gabonafélék közé tartozó zab most éli reneszánszát, no és a jó magyar sörárpa jelentősége sem kicsi!

2010.01.14. - 10:35
Árpa, zab, rizs s más magyar gabonák

A magyar népesség egy jelentős részének a nyers tej fogyasztása nem nagy élmény, azonban az aludttejtől fölfelé már nincs gond. Jöhet a jó öreg aludttej, kefír, joghurt sajt, túró és származékaik. Volt néhány világhírre érdemes köztük. A Túró Rudi magyar találmány, no de a Pálpusztai is felvette valaha a versenyt a mai legjobb francia rouge sajtokkal.

2010.01.14. - 11:04
A magyar tejtermék

Visszaszerzi becsületét a magyar termék?
Már késő! Elkelt már régen...
Csak hiteles nemzetpolitika árán
Csak, ha új alkotmány lesz!
Ha kilépünk az EU-ból
Reménytelen az ehülyített vevők miatt
Az alapokat rendbehozva, közmegegyezéssel - igen
Eddig 3 hozzászólás érkezett.
Címkék:
Gyümölcs, Védjegy, üdítő
Cola, Fanta, Pepsi? nem, dehogy! Gondoljunk inkább arra arra az elenyésző számú magyar termékre, melyek képesek voltak túlélni a multik globális támadását a magyar piacon. Ezek némelyike szintén nem a leggyümölcsösebb termék, ám leginkább tőkeerőben álltak rosszabbúl nyugati társaiknál. Van e még ilyen a piacon? Cola, Fanta, Pepsi? nem, dehogy! Gondoljunk inkább arra arra az elenyésző számú magyar termékre, melyek képesek voltak túlélni a multik globális támadását a magyar piacon. Ezek némelyike szintén nem a "leggyümölcsösebb" termék, ám leginkább tőkeerőben álltak rosszabbúl nyugati társaiknál. Van e még ilyen a piacon?

A Traubi némi botrányok után működik, bár koránt sem magyar. Aztán volt olyan, hogy "Márka", "Sztár", A "Bambi" - korabeli példa inkább rákkeltő szernek volt jó, tehát hagyjuk. Ma pedig a nagyobb ásványvíz készítők próbálkoznak a széles külföldi kínálat közepette a magyar szénsavas üdítő itallal. Sokszor már a siker jelei látszanak, gondoljunk csak a Szentkirályi, vagy a Teodora ízesített ásványvizeire.

Mennyire szigorú a magyar üditőital szabvány?

Választ kap erre, ha rákeres a Magyar Élelmiszerkönyben az üdítőital szóra.

A teljes alkoholmentes ital piacon az ásványvizek gyors térnyerése ellenére is a szénsavas üdítőitalok részesedése a legnagyobb, a piac 40 százalékát teszik ki. Magyarországon az egy főre eső fogyasztás európai viszonylatban is magasnak számít, mintegy 70 liter. (2005-ös adat)

Az évente előállított 680-700 millió liter szénsavas üdítőitalt gyakorlatilag teljes egészében belpiacon értékesítik.

A hazai szénsavas üdítőital piac felosztottnak mondható, erősen koncentrálódott. Annak ellenére, hogy az utóbbi években ismét feltűnnek, és egyre kedveltebbek a korábbi, népszerű "nosztalgia" italok (Traubi, MÁRKA, BAMBI), a Coca-Cola és Pepsi-Cola termékeinek (a teljes termékkör alapján) piaci részaránya ma is meghaladja a 75 százalékot. Megfigyelhető az a tendencia is, ahogy a két nagy gyártó mellett a kisebbek is a rostos üdítőitalok irányában terveznek fejlesztéseket...

Külföldi gagyi üditők, névtelen márkák

Ezekről annyit lehet tudni, hogy minőségük nem minden esetben lényegesen rosszabb a vezető brand hatásra építő világmárkákénál. Ugyanakkor az értékesítési lánc több pontján önköltségi értékesítés is tapasztalható. A fogyasztó döntésére van bízva, mennyire fontos számára az ár, a márkatermék, az esetleges gyümölcstartalom, vagy a csomagolás.

Ha például egy neves ásványvíz gyártó önköltségi bevezető áron terít, akkor sem telik el több néhány hónapnál, és a nedü ára akár duplájára is szökhet.

A nagyon olcsó ár persze tükrözheti az alapanyagok (aroma, cukor, adalékanyagok) alacsony minőségét és a gyártási folyamat, a higiéniai környezet egyszerűségét is. Ennek ellenőrzésére az ÁNTSZ-eknek volna feladata.

A tapasztalat összességében azt mutatja, hogy a magyar termelőnek a magyar ásványvíz kincsre alapozva lehet csak komolyabb esélye a "buborékos" piacon.

A szénsavas üdítőitalok piacán még mindig a kóla íz a legkedveltebb, felét teszi ki a teljes magyar piac forgalmának, bár mennyiségi eladása némiképpen csökkent. Kedvelt ízek még a narancs (16 százalék), a citrom, és a szőlő (7-8 százalék).

Termék

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

ásv-víz

10,2

12,7

15,4

17,7

21,5

28,1

39,2

42,0

50,0

60,0

58,0

üdítőital

58,5

62,1

64,2

63,0

64,3

65,5

68,6

67,6

68,5

70,0

65,2

gyüm-lé*

22,7

21,5

20,3

22,9

29,7

31,3

31,8

30,5

35,0

40,0

40,5

Forrás: Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége

* gyümölcslé: juice, nektár, ital

A fehérszőlő ízű szénsavas üdítőitalok összforgalma Magyarországon (millió liter):

1999

2000

2001

2002

2003

4,3

15,9

21,2

30,4

30,1

Forrás: Pepsi-Cola

Azonban mindez nem véletlen. A világcégek tőkeereje és a szoktatás sikeressége mióta a világ világ, összefügg.

Nagyanyáink korában a málna, a szőlő (must), a meggy volt nyerő, hiszen ezek szörp formájában szikvízzel felöntve - adták a mai késztermékekhez nem is hasonlítható üdítő élményt...

Nem volt PET palack gond, minden üveges volt, visszaváltható, újra felhasználható.

Tömény és rövid történeti-technikai összefogalaló az üdítőitalokról:

Üdítőital gyártás feltételei: 1.) erjedésmentes eltarthatóság: Appert (fr.szakács) 1811: hőkezeléses tartósítás = dunsztolás (lezárta paraffadugóval, vízfürdőbe merítette). 2.) szezonális jelleg a gyüm.érés miatt®szörpkészítés = vízelvonáson alapuló eljárás – szacharóz hozzáadásával megnöveljük a száraza.tartalmat 67% refr-ra. Ez gátolja a mikroorganizmusok tev-ét. Kr.cukor: a lé szabad vizét használja az oldódásra. 3.) szikvíz gyártó berendezés: Mo-on Jedlik Ányos bencés szerzetes is felfedezte. 8g/l CO2 minimum.

Az amerikaiaknak volt pénze szabadalmaztatni.
1886. Coca-Cola szabadalom. (koka cserje+30-40 szubtrópusi növény kivonata) 1896. Pepsi-Cola. Eu.: II. vh. után készült. A Coca-Cola sűrítményt 4-5 helyen állítják elő a világon.

Magyarország a 60-as évektől:

Bambi: cukorszirup, szénsav, citromsav, kátrány. Utas: uaz citromosban. Gyüm-öt nem látott. A szirupra rátöltötték a vizet és a magyar útviszonyok elintézték a keverést = posztmix italkészítés. A mai italok premix eljárással készülnek (a palackozottak).
Almuska, Meggyvér: csendes italok. Ezek gyüm.nektárok voltak, hőkezeléssel tartósították. 30-50% gyüm.tart.

Korszerű üdítőital jellemzői: állandó, egyenletes minőség, optimális sav-cukor arány, 90-100g cukor/l, kiváló üdítő hatás: hűtve fogyasztás+nagy CO2 tartalom. (Ez az eltarthatósághoz is hozzájárul). 5-7g/l CO2 felett akár 5-12 hónapig eltartható, pH érték: 3-3,2 - savas.
A kólák 2,7-2,9 pH-júak: P-savtól szervetlen sav, serkenti a haránt…izmok működését. A kialakuló fogzománcot károsítja. Koffeintart. veszélyes lehet. Am-ban 250l/év/fő. Komoly viselkedési zavarokat válthat ki.
1968. A Coca-Cola licenszének megvásárlása bartell-üzlet. Tokaji aszúért, Pick szalámiért, mézért vettük. A rendszerváltás előtt több Pepsit ittunk.
1970. Pepsi Cola licenszének megvásárlása.
1971. Traubi soda licenszének megvásárlása. 
1973. Márka: az 1. magyar üdítőital család.
Gyüm.levek, nektárok: 70-es évek: üvegpalack, alagút-Pesteur (átfolyó rsz-ű hőcserélő rsz.)
1985. PKL – combiblock
          Tetra Pack              már nem kell tartósítószer.
Kartondoboz: papír, alufólia, polietilén: csak csendes italok.
Alkoholmentes italok: I. Gyüm.levek és hasonló termékek: Magyar Élelmiszerkönyv: 1-3-93/77.sz. előírás. Eu-konform.

II. Üdítőitalok: Magyar Élelm.könyv: 2-98/1996.

Nézzük a tényeket, amelyeket majd a gyártók remélhetően kommentálni fognak.

Három digitalizált kép következik, melynek tanulságait mindenki levonhatja:

cimke_marka.jpg

A "Márka" tehát becsületesen kijelenti: üdítője vegyszertartalma káros a gyerekek egészségére. Ez marketing szempontból egy magyaros öngyilkosság... 

cimke_traubi.jpg

A Traubi tartja a prémium üdítő presztisét: gyümölcstartalma messze magasabb nyugati versenytársaiénál. A sok vihart látott cégről sokáig az sem volt biztos, hogy a magyar örökösök közül ki a jogutódja az osztrák "hordómosó folyadék" technológiájának és névjegyének. Túlélték, és a keresettség növekszik.  

És együtt:

cimke_udito.jpg


Egy "pasztörizált" régi+-új próbálkozás: "Róna" a "100%-ban magyar"....

rona___dito.jpeg

Értékelés
Az értékeléshez be kell lépnie.

Nincs még regisztrálva? Tegye meg most!
A termék hozzáadott értéke
  
Előállítás környezetterhelése
  
Forgalmazás környezetterhelése
  
Társadalami hatás
  
Fogyasztásban elfoglalt hely
  
Kétesáruk.hu
Hozzászólások
Oszd meg a hírt másokkal is!

Hozzászóló neve* (name)

E-mail címe* (E-mail adress)
Hozzászólás* (message)
Biztonsági kód* (safety code)

A hozzászólás nem tartalmazhat HTML kódot. E-mail címe NEM lesz nyilvános!

Kedves Hozzászóló! Jószándékú, ám üzleti ajánlatait kérjük a következő címre írja:

karahun kukac karahun pont hu


A hozzászólásokat a támadások kivédése okán a megjelenés előtt moderálhatjuk.

Laj - 2011.04.03. 06:47
Köszönöm a választ kedves Kara.



Szerintem nem lenne szabad ilyen negatív mondatokat írni egy ilyen weboldalra, bármennyire is igaz lehet az állítás. Így azoknak a (jelenleg még) keveseknek is kedve szegődhet amelyek kitartanak nemes irányelveik mellett. Egy ilyen weboldalnak az lenne az egyik hivatása, hogy a jó-szándékú, jelenleg gyenge emberek (azért gyengék mert egyedül érzik magukat), erőt merítsenek abból is, hogy tudják nincsenek egyedül.
Kara - 2011.04.01. 08:11
Szép gondolatokról ír, kedves "Laj"...

A valóság azonban soha nem fekete fehér. Tapasztalataink meglehetősen vegyesek az oldal céges fogadtatását illetően. És akkor igen finoman fogalmaztam.
Laj - 2011.03.31. 21:42
Tisztelt szerkesztőség



Idézek egy részt a fenti szövegből:

"A nagyon olcsó ár persze tükrözheti az alapanyagok (aroma, cukor, adalékanyagok) alacsony minőségét és a gyártási folyamat, a higiéniai környezet egyszerűségét is. Ennek ellenőrzésére az ÁNTSZ-eknek volna feladata."



Szerintem nem is érdemes azt keresni, hogy kinek volna a feladata. Azt a következtetést könnyen levonhatjuk, hogy akinek a feladata volna a termékek minőségének ellenőrzése, az sok esetben nem tiltakozik egy kis kenőpénz ellen, cserében a terméket talán meg sem vizsgálja.

Ha pedig nem minden termék van lelkiismeretesen bevizsgálva és engedélyezve akkor vizsgáló intézménynek semmi értelme, mert nem tudjuk, melyik termék vizsgálata közben csukták be szemüket.



A termékek minőségét elsősorban a gyártó cégek, készítő személyek hírneve alapján tudhatjuk többé-kevésbé biztosra. Sajnos ma már több régi neves, MINŐSÉGET gyártó cégektől is találunk a boltokban elfogadhatatlan minőségű terméket.



Természetesen a reklámok sem fogják elárulni a termék valódi tulajdonságait.



Évekkel ezelőtt azt találtam ki, hogy keresgélek Magyar "jó minőségű" termék gyártókat. Felkeresem őket és megkérem, hogy mutassák be a cégüket nekem. Mutassák be a termékeik készítésének folyamatát. Ezekről fényképeket és videofelvételeket készítenék.

Sokféle kérdést írnék össze előre, pl. Magyar cégtől vásárolják-e a termékek alapanyagát. A dolgozók mennyire érzik jól magukat. Környezetvédelemre mennyire ügyelnek stb. Mondják el jövőbeli terveiket Írják le a cégük irányelveit. Ez tulajdonképpen riport lenne fénykép videó és hangfelvételekkel, jegyzetekkel.

A cégvezetőknek előre elmondanám, hogy egy olyan weboldal összeállításán dolgozom, amelyekben Magyar cégeket és termékeit mutatnám be nagyon részletesen, és fontos, hogy az jelenik majd meg az oldalon amit tapasztalok a céggel és termékeivel kapcsolatban. Tehát szigorúan csak a valóság. Az oldalon sokféle kategória szerint lehetne keresni termékekre, cégekre. Természetesen a videofelvételeket, fényképeket, leírásokat lehetne megtekinteni. A weboldalnak lenne egy jó neve, amit az emberek lassan megismernének (mint régen a Kiváló Áruk Fóruma) Előbb-utóbb a cégek szeretnének felkerülni az oldalra.



Nagyobb cégek valószínű támogatnák a weboldal fejlesztését pénzzel is, de a legegyszerűbb emberekhez is elmennék felvételeket és riportot készíteni. Olyan emberhez akiről megtudom, hogy nagyon jó dolgot csinál, szívvel csinálja, meg szeretné osztani az emberekkel, amit készít, de nincs pénze reklámozni magát.



Aztán ebből még sok-minden kialakulhat a távolabbi jövőben. Saját TV csatorna, stb.



A weboldal megszületése érdekében elkezdtem weboldal készítést tanulni, közben jöttek ötletek, miket lehetne még berakni az oldalra. Nagy Magyar áruház létrehozása a cégek összefogásával, webrádió amely a témával foglalkozik stb. A weboldalkészítésnél rájöttem, hogy még nagyon sokat kellene róla tanulnom, (adatbázis létrehozása és folyamatos frissítése nekem már nagyon magas volt és ezt nem is tanították meg az ELO levelezési tanfolyamain) ezért félbemaradt az egész elképzelés. Ráadásul az ismerőseim közül nem nagyon akart senki hozzám csatlakozni. Egy ilyen dolgot egyedül tervezgetni és kivitelezni nekem sok. Még csak egy jó kamerám sem volt, tehát egyetlen céghez sem mentem el riportot készíteni.



Tetszik az Önök weboldala mert hasonlít az én elképzeléseimre. Kíváncsi vagyok milyen elképzeléseik vannak a jövőre nézve. Arra is kíváncsi vagyok, hogy önök kíváncsiak lettek-e rám a leírtak alapján. Ha így van akkor kérem jelezzék, ha nincs így akkor is ha lehet.



Köszönettel Veszkán Lajos drlaj@citromail.hu


Hogyan építhet saját honlapot a JómagyarÁru.hu keretében?