A magyar ipari méretű szörptermelés története talán a Szobi Szörp kapcsán a legtanulságosabb. Vegyük a fáradtságot az olvasáshoz, mert érdemes.
Szobi történet a Népszabadság tálalásában 2005
A mai Szobi Szörp Rt. elődjét Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalkozás néven hét termelőszövetkezet alapította 1967-ben, friss fogyasztásra nem kerülő gyümölcstermesztésük feldolgozása és értékesítése érdekében -- áll a cég honlapján. A vállalat 1990-ben alakult át részvénytársasággá, s még ugyanebben az évben a Teisseire privatizálta, megszerezve a társaság tőkéjének a 61%-át. 1999-ben a Teisseire kivásárolta a pénzügyi befektető Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítványt, és így a részvények 98,5 százalékát, a maradék 1,5% a fóti Vörösmarty MGTSZ-é.
A Szobi azóta folyamatosan fejlesztette termékpalettáját, 1994-ben bevezette a tartósítószer nélküli Vitafruit szörpcsaládot, négy évvel később a Golden Valley termékeket. A cég 2002-ben új logóval, 2003-ban a gyümölcslevei új arculatával lépett a közönség elé.
A Népszabadság egy 2004-es cikke szerint a cég 2003-ban 4,8 milliárd forint árbevételt ért el, adózott nyeresége az ez év elejére áthúzódó tételek beszámításával 300 millió körül alakul. A termelésből 25 százalékot tesz ki a szörpgyártás (ebben itthon piacvezető), 75 százalékot pedig a gyümölcslevek - e téren a Sió Eckes és a Rauch után a harmadik. Fazekas László, aki korábban a Rauch ügyvezetője volt, 1996 óta irányítja a céget, amelyhez Kanti Gábor 2000-ben került.
Szobi történet a Demokrta tálalásában
2008-10-18
(Részlet)
Szeptember első napjaiban bombaként robbant a bejelentés, hogy eddig soha nem látott mennyiségű, mintegy négyszáz tonna lejárt szavatosságú gyümölcsés paradicsomsűrítményt találtak az ellenőrök a nyírségi, sóstóhegyi konzervgyár udvarán. Ennek előzményeként, lakossági bejelentés nyomán zároltak az állat-egészségügyi szakemberek legalább még ugyanennyi, emberi és állati fogyasztásra alkalmatlan aromát, gyümölcslevet, adalékanyagot a Szobi Szörp Zrt. telephelyén, ahonnan az említett konzervgyár áruja is származott. Mivel a vizsgálatok jelenleg is tartanak, a hatóság és az érintettek viszonylag szűkszavúan nyilatkoznak, de azért lassan összeáll a képsorozat, amelynek első kockáját 1967-ben készítették, amikor hét termelőszövetkezet megalapította a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezeti Közös Vállalkozást.
A cég a rendszerváltás hajnalán, 1990-ben részvénytársasággá alakult, amelynek többségi tulajdonát rövidesen a francia Teisseire szerezte meg. A gyártmánybővítés során négy év múlva bevezették a tartósítószer nélküli Vitafruit szörpcsaládot, újabb négy évvel később pedig a Golden Valley termékeket. Mivel a legnagyobb francia gyümölcslégyártó, a Fruité megvette a Teisseire-t, ez 2005-ben a magyarországi vállalat két vezetőjének, Fazekas László elnök-vezérigazgatónak és helyettesének, Kanti Gábornak eladta részvényei 90 százalékát. Ez idő tájt jól ment a bolt, a vállalkozás több száz milliós, adózás utáni nyereséget hozott.
Aztán szinte egyik napról a másikra minden megváltozott. Egy év múlva a cég már 110 millió forint veszteséget könyvelt el, tartozása pedig elérte a három és fél milliárdot. Szóba került a főleg üdítőitalokat gyártó csehországi Kofolának történő eladása, a tárgyalások azonban zátonyra futottak. Fizetésképtelensége miatt a gyár 2007 augusztusában felhagyott a termeléssel, több mint száz hitelezője pedig bírósági úton nyújtotta be követelését, közülük eddig a Raiffeisen Bank 1,5 milliárdos igénye emelkedett jogerőre.
A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a Vectigalis Zrt.-t jelölte ki a felszámolás levezényelésére, amely a bérgarancia-alapból az utcára került száz dolgozó elmaradt bérének egyelőre felét tudta kifizetni. Ennek kapcsán megszólalt az ügyben Remnitzky Zoltán, Szob független polgármestere is, mivel a jelentősen megnőtt helybeli munkanélküliség miatt az önkormányzatnak nagyobb összegű segélyt kell folyósítania. Elmondása szerint a csőd az évekkel ezelőtti hibás termékszerkezet-váltás következménye, amikor a gyümölcssűrítmények helyett kizárólag ivólégyártásra álltak rá, jóllehet abból túlkínálat volt a piacon.
2008 márciusát írták, amikor a Szobi Szörp Zrt. felszámolása hivatalosan is megkezdődött, a pályázati felhívást augusztusban tették közzé, a pályázatok benyújtásának határideje szeptember 22. Péter Márta, a felszámoló igazgatója a Demokratának elmondta, hogy 1,3 milliárdért árulják az üzemet, az ott tárolt, mintegy ezer tonna gyümölcs- és paradicsomsűrítmény viszont nem tartozik a felszámolásba vonható vagyonba, mivel azt a finanszírozó bank több évvel ezelőtt hitelszerződése biztosítékául művi közraktárba vette.
Nos, ezt az ezer tonna sűrítményt nyílt árverésen próbálta pénzzé tenni saját helyiségében a Hungária-Közraktározási és Kereskedelmei Zrt. idén július 14-én, az árverést a kaposvári Ceres Kft. tartotta a Raiffeisen Bank mint társeladó-tulajdonos képviselőinek jelenlétében. A vevő, a hírekben említett Hungary-KO. Zrt. szeptember 1-jéig huszonöt kamionnyit szállított a szobi telephelyről sóstóhegyi konzervgyárába, a lakossági bejelentés alapján a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szobi helyszínre érkezett ellenőrei pedig megállapították, hogy már a szeptember 2-i szállítást is előkészítették. A raktárakat azonnal lepecsételték, így azóta áru nem hagyhatta el a telepet. Ezt követően megindult a nyilatkozatháború. (...) Folytatás itt:<<<
A történet természetesen nem ért véget:
2009. 04. 17.
Napokon belül ismét megkezdődhet a termelés a szobi szörpüzemben. Az ország korábban legnagyobb szörpgyára ráadásul magyar tulajdonban marad. A Napi Gazdaság értesülései szerint a vevő 450 millió forintot fizetett a felszámoló Vectigalis Zrt.-nek, és már a jövő héten átveszi az üzemet.
A tavaly nyáron indult felszámolásból egy Sári Tibor érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás vette meg a szörpgyárat. A Szikrai Borászati Kft.-ben is érdekelt Sári Tibor kérdésünkre elmondta, hogy 30-50 fővel indul újra a termelés a Szobi Italgyártó Kft.-nek elnevezett gyárban; magyar árut termelnek majd - hangsúlyozta az új tulajdonos -, nem importtermékek forgalmazására rendezkednek be. Az idei árbevételről Sári Tibor egyelőre nem tudott nyilatkozni, de jövőre már több mint egymilliárd forintos forgalmat terveznek.
A Szobi az egyik legismertebb hazai márkának számít, értékét 150-200 millió forintra teszik. (....) A tulajdonosváltás nem járt sikerrel, a céget 2007 augusztusában bezárták: kötelezettségállománya akkor 3,6 milliárd forintra rúgott, ennek felével a Raiffeisen Banknak tartozott. A vállalkozást a kólagyártó cseh Kofola vette volna meg 2007-ben, de végül elálltak az üzlettől.
Szabadföld: Szob: jogvita termelés helyett
2009. augusztus 11. | kedd
Még mindig nem indulhat újra a termelés a Szobi Italgyártó Kft. üzemében egy jogvita miatt, holott a terv szerint az idén már több 100 millió forintos forgalmat bonyolíthatna le a gyár - közölte az új tulajdonos
Sári Tibor elmondta, hogy a felszámolás miatt tavaly bezárt üzemet 450 millió forintért - jórészt banki kölcsönből - az idén vásárolta meg a felszámoló Vectigalis Zrt.-től. Az ismert szörp és ivólé újbóli előállítása meg is kezdődhetne, ám a Duna-menti Regionális Vízmű csatornahálózat-fejlesztés címen csak "súlyos" milliók ellenében indítaná be a szolgáltatást - írta az MTI. Mintha egy újonnan épült, nem pedig egy meglévő, a szennyvízelvezetésre már régen kiépült rendszerről lenne szó. Sári Tibor ezt indokolatlan követelésnek tartja, amelyet jogi úton kíván rendezni. Emiatt azonban máig hiányzik a működési engedély, így a gépsorok kényszerből állnak, nincs munkásfelvétel sem - tette hozzá. (...)
(...) A szobi szörp egy részét exportálnák, elsősorban Szlovákiában, Oroszországban és Csehországban van is rá kereslet. A beruházás 8-10 év alatt térülhet meg.
Az üzem újbóli beindítása egyúttal a környékbeli bogyósgyümölcsöt termesztő vállalkozások talpra állását is elősegítheti, kereslet híján ugyanis többen az elmúlt években már le sem szedték a termést, felhagytak a ráfizetéses tevékenységgel, holott e hátrányos helyzetű régióban ez az egyik legfőbb megélhetési forrás - hívta fel a figyelmet Sári Tibor.
Miért érdekes ez a kétesáruk.hu ra illő történet?
Gyakorlatilag a magyar élelmiszerfeldolgozás tönkremenetelének minden szindrómája tanulmányozható a valaha nagyhírű szobi szörp elmúl 20 évében.
- Szocialista nagyüzemi örökség
- Termelőszövetkezeti alapanygháttér
- Privatiztáció szakamai hozzáértés és termékpiac nélkül
- A termékfejlesztés és a struktúraváltás elmaradása
- Tőkehiány
- Eladósítás, eladósodás
- Külföldi felvásárlási kudarc
- Újraindítás körüli jogi, környezetvédelni, stb huzavona, EUs szabványok, stb...
....
|
Értékelés: 
Eddig 2 hozzászólás érkezett. 
Címkék:
