Háztáji, Hungarikum, Húsfeldolgozás, Liba, Nagyüzemi

Természetesen, ahogy már lenni szokott a mai "aszfalt-green" és álszent módon jogérzékeny világunkban, - mindkettő. Hagyjuk is, ámbár álljon még itt egy szakmai nyilatkozat libamáj ügyben:

A májlibaállomány 2008-hoz képest 20 %-kal, a kacsaállomány pedig 30 %-kal csökkent 2009-ben.

Oka részben az, hogy a visszaeső kereslet miatt a feldolgozók is kevesebb szerződést kötöttek a termelőkkel. Az ágazat évi 1800 tonna liba- és 450 tonna kacsamájat állít elő, átlagosan nyolcmilliárd forintos árbevételt érve el, a libatest-értékesítéssel együtt a szektor 18-20 milliárd forintos árbevételt termel - (Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnökének nyilatkozata).

Az export a meghatározó, hiszen a libamájból 1243 tonna, kacsamájból pedig 409 tonna ment tavaly külföldre, elsősorban Franciaországba.

A terméktanács komolyan veszi az állatvédelmi aggályokat: az időközben hungarikummá nyilvánított és törvénnyel védett libamáj etikus előállítása érdekében már korábban jelezték, hogy együttműködnének több állatvédő szervezettel, és nyártól elindítanának egy civil auditor programot is.

A Hízott Liba - újkori története

Az első tollas, jól tömött libákat legkorábban Kunszentmárton, Szentes, Kiskunfélegyháza és Orosháza piacain vásárolták. Ezeket kopasztották és Németországba szállították. Az első világháború előtt a német piacokon csak az etetett libát keresték, a tömött kövér libát nem vették meg. Orosházáról csak 1925-ben szállítottak ki először kövér libát, de akkor is kevesebbet kaptak érte, mint a pecsenye libáért. Fleischner Adolf magyar kereskedő Berlinben társult Margulies kereskedővel, s ezek vették meg az első kövéráru szállítmányokat.

Az első világháború előtt a kövér libákat Bécsbe, Budapestre és Prágába szállították. A libamájnak már akkor is jó ára volt. A pesti libabontó kereskedők keresték is a jól hízott libákat, mert egy nagy májért annyi pénzt kaptak, hogy az felért az egész liba árával.

"Hajdúbét" - a szerencsétlen magyar baromfi ipar ikonja, részlet egy kordokumentumból:

(...) A Hír Tv dokumentumokra hivatkozva azt állítja, hogy a baromdfifeldolgozó cég vagyonát bizony magánkezekbe játszották át az üzem felszámolása előtt.

Kivonta a Hajdú-Bét vagyonát a cég tulajdonosa - a Bajnai Gordon által vezetett Wallis Rt. - mielőtt a baromfifeldolgozót felszámolták volna. Ez derül ki a 2003 decemberi és 2004 januári közgyűlési jegyzőkönyvekből. - írja a hírtv.hu.

A dokumentumok tanúsága szerint a nagyvállalat részvényesei 2003 december 8-án úgy döntöttek, hogy a csőd közelében lévő baromfifeldolgozó 125 millió forintos kölcsönt és 180 millió forint hitelkeretet nyújt az egyébként stabil háttérrel rendelkező Wallis Rt-nek.

A testületben lévő ciprusi, arab emírségekbeli, luxemburgi és amerikai cégek ezen kívül megszavazták, hogy eladják a Hajdú-Bét ingatlanjainak egy részét. Különös, hogy ekkor a cég már elvileg fizetésképtelen volt, beszállítóit és dolgozóit alig fizette.

A tulajdonos Wallis Rt. egy hónap múlva már a társaság felszámolását kezdeményezte. A jegyzőkönyvet Bajnai Gordon írta alá a Wallis vezérigazgatójaként. Azt nem tudni, hogy mi állhatott a tranzakciók hátterében, feltehetően az ingó és ingatlan vagyont akarták kimenteni.

Bajnai Gordon - az MSZP kormányfőjelöltje, (majd remélhetőleg az utolsó szocialista kormányfő) - egyébként 2006 júniusáig, egészen kormánybiztosi kinevezéséig több ciprusi cég magyarországi kézbesítési megbízottja volt. Ezeket valószínűleg azért alapították, hogy a baromfifeldolgozó tulajdonosai a magyar adórendszert megkerülve legalizálhassák jövedelmüket. (...)

Azóta újabb másfél év telt el, s a libatenyésztés ügyei körül teljes a bizonytalanság. "Válság van", de még mekkora...