 A Hungarikum meghatározása egyenlőre semmilyen jogi tartalommal nem bír, és pillanatnyilag ez okozza a legtöbb fejtörést, és problémát. Valahogy így hangzik A WIKIPÉDIA SZERINT:
"A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amely lehet egy magyar mű, magyar termék, őshonos állatok, kulturális tényezők, de a jelzőt esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is..."
No már most, ha valaki ellátogat erre az oldalra, akkor gyakorlatilag csak a téma csontvázát láthatja, minden különösebb tartalom nélkül. Ez önmagában elgondolkoztató jelenség..., tegyünk ellene itt és most!
A Hungarikumot nem mi találtuk ki, bőségesen létezik külföldi - sokszor kétséges minőségű - megfelelője szép számmal.
Miként a baszk paprika, a német fekete-erdei pisztráng, a spanyol navarrai spárga, a portugál dourói mandula, a tiroli sonka, az oberpfalzi ponty, úgy a csongrádi libamáj, a tokaji aszúbor, a badacsonyi kéknyelű, az alföldi mangalica és szürkemarha, a zalai tökmagolaj, a makói hagyma, a szatmári szilva és pálinka, a pálpusztai sajt, és komlóvirágos és mustos kenyér is az európai kultúrkincs része kell, hogy legyen.
Jelenleg a legnagyobb érdekharcok a magyar hízott liba, a különleges magyar libamáj körül dúlnak. Külföldi érdekek által támogatott nagyon "green" szervezetek támadják "állatjóléti" szempontokat hangoztatva, miközben a csirkegyárakban millió számra előállított 8 hét alatt döglésig hízlalt "speed" csirke nem izgatja őket...
Hivatalos álláspont hízott liba ügyben:
"...Az 1998 évi XXVIII törvényünk felsorolja, hogy mit tekintünk állatkínzásnak és a fentiekből is következően nem nevesíti a kacsa- és libatömést.
A 32/1999. (III. 31) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairóll szól. Ennek 4. melléklete a hízott máj előállításának szabályait ismerteti. A 12 pontban részletezett szabály szerint csak egészséges, jól fejlett állat tömhető. Ezen előírásokkal Testületünk egyetért, mert az szakmailag megalapozott.Más nemzetek szabályzása sem tartalmaz részletesebb útmutatót. Az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó Uniós, valamint magyar előírások szerint természetesen a vágóállat, valamint annak emberi fogyasztásra szánt része, terméke nem tartalmazhat jogszabályokban meghatározott kórokozókat és az elfogadottnál nagyobb mennyiségben idegen anyagot, illetve gyógyszermaradékot. Tehát téves az a nyilatkozat, mely szerint tömés során rendszeresen gyógyszerek, antibiotikumok felhasználása történik...."
De térjünk vissza a Hungarikum élelmiszerek egy lehetséges listájához:
Most pedig vegyünk egy nagy lélegzetet, olvassunk el egy kormánypárti országgyűlési blabla részletet arról, hogy minden nagyon szép és jó, minden rendben van, pártunk és kormányunk őrködik a hungarikumok felett:
...Tavaly óta (2009) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek csoportban már 4 bejegyzett elnevezéssel büszkélkedhetünk (ezek a következők: Szegedi szalámi vagy téliszalámi, Budapesti téliszalámi, Hajdúsági torma és Makói hagyma), ami dobogós helyet jelent számunka az újonnan csatlakozott tagállamok között. A hagyományos termékek közül elsőként a Tepertős pogácsa közösségi elismerése iránti kérelem nemzeti szintű elbírálására került sor. A borok csoportjában jelenleg 46 magyar bor élvez eredetmegjelölési és földrajzi megjelölési védelmet, míg a szeszesitalok között közösségi oltalom alatt áll a pálinka és a törkölypálinka megjelölés, valamint öt földrajzi megjelölésű pálinkánk (Gönci barack, Kecskeméti barack, Szatmári szilva, Békési szilva, Szabolcsi alma).
A hungarikumokat érintő másik, alapvetően a hízott kacsából és libából előállított termékek védelmére irányuló 122/2008. (XI. 28.) OGY határozat a kérdéses termékekre irányuló intézkedések meghatározása mellett felkérte a Kormányt, hogy az országgyűlési határozatban deklarált hungarikumokról nyújtson be törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. A törvényjavaslat kidolgozása a tavalyi év folyamán kezdetét vette. Tekintettel arra, hogy a hungarikum fogalom szakágazatonként és tudományterületenként mást és mást jelent, ezért a hungarikumok köre nehezen definiálható, a nagy körültekintést és alaposságot igénylő előkészítő munkát a Kormány a tudomány, az egyes kormányszervek, a regionális- és vidékfejlesztési intézményrendszer, az ágazati érdekképviseletek és a szakirányú civil szervezetek bevonásával tervezi megvalósítani....
Elhangzott: valamikor 2009-2010 telén az Országgyűlésben. A felszólaló neve lényegtelen.
Ami viszont fontos:
Sokan - és pártfüggetlenül - a hungarikumban leginkább arra látnak alibit, hogy azt a termelési kultúrát, amit az elmúlt 20 évben kutya kötelességük lett volna foggal körömmel megvédeni, nos - azt a termelési kultúrát kiüresedett "brand" védelemmel álcázzák. Azonban a hungarikumokból lehet 50, 100, vagy 1000, attól még - önmagában - a magyar vidék nem fog feléledni tetszhalott állapotából.
A feladat ma már nem pusztán marketing feladat. Hogyan is lehetne az, amikor a magyar élelmiszerfeldolgozás már réges rég idegen kezekben van, a piac pedig még inkább. Méregdrága szürke marha szalámik díszdobozos forgalmazásától nem lesz életképesebb a magyar vidék. És hogyan beszélhetnek azok hungarikumokról, akik a magyar élelmiszertermelési kultúrát hagyták az elmúlt 20-60 évben úgy tönkre menni, hogy ma már az ország élelmiszer behozatala nagyobb. mint kivitele, a multi láncok polcain 80 %-ban külföldi az áru.
A márkavédelem szükségessége nem kérdés. Azonban önmagában csak alibi, csak pótcselekvés...
|
Eddig 1 hozzászólás érkezett. 
Címkék:
