|
|
|
|
Címkék:
|
|
Jogos volt az örömük hazánk maroknyi tormatermelőinek a hajdúsági településeken,
amikor a csípős egészségforrás, a torma a magyar élelmiszerek közül harmadikként megkapta meg
az eredetvédettséget. |
|
|
Eddig 850 tradicionális áru büszkélkedhet a kitüntető címmel az
unióban, amelyek nevét vagy földrajzi megjelölését senki más nem
használhatja a világon. Ezek sorát gyarapította a most már eredetvédett hungarikum, a hajdúsági torma.
A brüsszeli védettség azt is jelenti, hogy az unió segít reklámozni,
minél nagyobb körben megismertetni ezeket a termékeket - remélik az őstermelők... A
tormatermesztés egyébként ezreknek ad idénymunkát a hajdúsági
településeken.
A tormatermelők létrehozták a Magyar
Zöldség-Gyümölcs Terméktanács tormatagozatát is, amelynek tagjai hosszú
évek óta harcolnak azért, hogy a növényt védetté nyilvánítsák, hiszen
hazánk más területén nem is foglalkoznak nagyban a termesztésével.
A
legjelentősebb tormás településnek Vámospércs, Kokad, Létavértes,
Újléta, Bagamér és Álmosd tekinthető. A térség közel kétezer hektárján
több ezer tonna tormát termesztenek, s a feldolgozott késztermék 90
százalékát elsősorban Németországba, Lengyelországba, Svédországba és
Csehországba szállítják. A termelők és a feldolgozók azt remélik, hogy
ezentúl még többet tudnak majd eladni külföldön.
(Érdemes megjegyezni, hogy a kínaiak a magyar
tormát is megpróbálják lekoppintani, ahogy a magyar fokhagymának is nemtelen versenytársai. A kínai azonban zamatban, egészséges életerőben köszönő viszonyban
sincs a magyarral, de alacsony ára miatt sajnos sokan mégis ezt
vásárolják meg. A hajdúsági tormások abban reménykednek, hogy a
brüsszeli védettség elejét veszi minden csalásnak, és az eddigieknél is
jobb piacot teremt a zamatos magyar tormának.)
Részlet az eredetvédelmi dokumentumból: Hajdúsági torma küllemre is jól elkülöníthetı az egyéb termesztéstechnológiában termelt tormáktól. A hajdúsági termesztıtáj tormája 30-32% szárazanyagot tartalmaz. Fıbb ásványi anyagokból az alábbi mennyiségeket tartalmazza szárított reszelékre vonatkoztatva: (g/kg) P: 2,1; K: 25,3; S: 7,7; Ca: 5,9; Mg: 3,1. Tartalmaz továbbá (tömeg%-ban): 3.68 nyersrostot, 0.34 nyerszsírt, 2.2 nyers hamut, 1.08 cukrot, 7.63 keményítıt, valamint 3.77 N-t. Glükóz-fruktóz-szacharóz tartalma együttesen 11,8%, mirozin mustárolaj (allil-izotiocianát) tartalma átlag 14,4 g/kg. Cvitamin tartalma tág határok között (26-150mg/100g) változik, elsısorban a termesztıtáj klimatikus adottságaiból eredıen, valamint attól függıen, hogy a vizsgált egyedek az északi vagy a déli altípusba tartoznak-e. 4.3. Földrajzi terület: A Hajdúsági torma Hajdú-Bihar megye jól körülhatárolható, területileg összefüggı tájegységében terem. Ez a hajdúsági termıtáj, ahol az alábbi településeken termelnek: Debrecen (Debrecen-Haláp, Debrecen-Bánk), Létavértes, Újléta, Kokad, Álmosd, Bagamér, Vámospércs; Hosszúpályi, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyíradony. 4.4. A származás igazolása: A termelık és a kereskedık érdekeinek összehangolására a Hajdúsági-TOTEB hivatott. Ez a szervezet a hozzáértı termelıi kör kialakításával biztosítani tudja a piaci igényeknek megfelelı árumennyiséget és minıséget, valamint a termelık hatékony ellenırzésével a termék egységes megjelenését. A termelık az egész termelési ciklusban naprakész termelési naplót vezetnek. A termelési naplóban az alábbiakat kell rögzíteni:
- - a termelı nevét és azonosító adatait,
- - a termelési helyet (hrsz., terület, stb.),
- - az elıvetemény megnevezését,
- - a termelt fajtát (amennyiben ismert),
- - az ültetés és betakarítás idejét,
- - az ellenırzések idıpontját,
- - valamely kereskedıházhoz való tartozást,
- - az értékesített mennyiséget és annak átvevıjét, illetve vásárlóját.
A kereskedıházak olyan naprakész nyilvántartást vezetnek a torma beérkezésérıl, amelybıl – a termelı neve, illetve azonosítószáma alapján – megállapítható a torma származási helye, valamint a kereskedelmi forgalomba kerülı mennyiség. Ez a nyilvántartás az ellenırzéssel megbízott szervek rendelkezésére áll. A tormákat olyan csomagolásban hozzák kereskedelmi forgalomba, amelyen feltüntetik a kereskedıház azonosítóját és az egyes tételek azonosítási számát. A termelı, illetve a forgalmazó kérésére a Hajdúsági-TOTEB a termelı teljes termeléstechnológiai folyamatát ellenırzi és a követelmények teljesítése esetén a terméket az általa kiadott „Hajdúsági Torma Termékpálya Bizottság által ellenırzött minıség” megkülönböztetı jelzéssel lehet ellátni.
A torma jellegzetes ízét az allyl isothiocyanát vegyületek okozzák. A benne lévő sziningrin nevű éterikus olaj baktériumölő hatású. A népi gyógyászat tüdőbetegeknek, reumásoknak és cukorbetegségben szenvedőknek is ajánlja. Mi mindenre jó még a torma?
Például, a belőle készült borogatást mellhártya-, tüdő-, és mandulagyulladás gyógyítására, illóolaját belélegezve légúttisztításra használják. Emellett fogfájásra, köhögés csillapítására is ajánlott, de emésztést segítő, vérkeringést javító és vizelethajtó tulajdonságait is ismerik. Sőt, tejbe áztatva fejfájásra is javallott. A friss tormagyökér B- és C-vitamint, valamint magnéziumot és kalciumot is tartalmaz. |
|
|
Oszd meg a hírt másokkal is! |
|
|
Kara
-
2012.01.08. 12:41 |
|
Kedves Zoli, ezt a kérdést tökéletesen jól látja. Sajnos, nem csak a tormára és a körülötte államilag finanszírozott tartalom nélküli porverésre gondolok... |
|
Csodálkozó
-
2012.01.08. 09:31 |
|
Számomra teljesen érthetetlen, hogyan lehet azt kijelenteni, hogy a minőség jobb, mint a vevők igénye. A minőséget csak javítani lehet ez is az alapja a versenyképességnek. Inkább azt kellene mondani, hogy bizonyos nepperek (nem kereskedők) az értékesítés érdekében minőséget, korrektséget, tisztességet feladnak rövid távú érdekek miatt. Lehet, hogy a „tormatársadalom” motorja Bagamérba van, de ez a motor igen erőtlen. Hiába van eredetvédelem, ennek hozadékát talán még senki sem élvezte. A kiegyensúlyozott termelési és piaci körülményekkel nem kíván senki foglakozni, pedig ezek nélkül – függetlenül az eredetvédelemtől – csak vesztesek leszünk. Az ipari torma említése, pedig a sírját ássa meg a tormatermesztésnek és akkor ezen a 14 településen komoly megélhetési gondok lesznek a „tormatársadalom” motor ellenére. |
|
RACZ Peter
-
2010.07.04. 20:13 |
|
Kedves Kara, Letevertes egy a tobb telepules kozt, ahol eredmenyesen termelik a tormat. A torma fovarosa megis Bagamer, ahol a legnagyobb es legjobb a termes. Itt van a "tormatarsadalom" motorja is. Hungarikum, regota tudjuk, de most lett "eredetvedett", ez az aktualitas. Lasd meg: MgSzH-Bpest kiadvanyai ( korabbi OMMI ), pld.: Nemzeti Fajtajegyzek es a www.torma.hu oldal |
|
Kara
-
2010.07.03. 12:48 |
Zseniális a hozzászólása, kedves Péter. Az eredetvédelem helyett nem talán hungarikumot akart mondani? Csak kérdezek... Mert hogy - okulva pl a magyar paprika helyzetéből, én nem bánnám, ha a Létavértesi Torma név maradna mindenki asztalán.
Ha már a Szegedi paprika régen nem szegedi... |
|
Racz Peter
-
2010.07.03. 12:32 |
|
Az altalam kepviselt Tarsasag (www.torma.hu)elkotelezett abban a tekintetben, hogy a torma ipari hasznositasanak, hasznosithatosaganak kutatas-fejlesztesei alapjait lerakja, mivel ez hordozza legtobb iranyban a jo megoldast. |
|
RACZ PETER
-
2010.07.03. 12:19 |
|
A torma es a termelok jovoje nem az eredetvedelmen mulik. Sajnos a tradicionalis termohelyen termelt torma minosege mar jelenleg is jobb, mint a vevok tobbsegenek igenye. Ez piaci zavarokat okoz. Hosszu tavon az ipari celu torma jelenti a termekpalya jovojet, azonban ez az erdekeltsegi viszonyok alakulasa miatt nem idoszeru. Sajnos..., pedig a kulcs a kezunkben... |
|
Csirke (9), Túró (6), Juh (6), magyar mesterek (6), Falusi (17), élelmiszer jog (6), Szövetkezeti (2), Honlapépítés (3), szürke marha (7), Vaj (1), Bio (66), PC-gyorsítás (3), Szörp (4), Zöldség (15), Bivaly (2), Ásványvíz (14), Fűszer (14), Saját weboldal (2), Konzerv (2), Zsír (4), Szalámi (4), Tyúk (4), Pulyka (2), Magyar áru mozgalmak (6), Liba (8), Őshonos (9), Erdei termék (1), Disznótoros (5), tájkép (1), Léalma (2)
|