Magyar áru mozgalmak

Nem kell a magyar áru, megrekedt a MAGOR-mozgalom (2006)

Az ideológia önmagában kevés. Talán ez az egyik tanulsága a négy évvel ezelőtt lendületes kezdettel induló, magyar áruk vásárlására felszólító MAGOR-mozgalomnak, amely ideológiai alapon, jobboldali érzelmű vásárlók öntudatára épített a tőkeerős és profin szervezett nagyáruházakkal szemben. A mozgalom mára megrekedt, tevékenysége visszaszorult, azonban keresi a kiutat – és az új befektetőket.

„Parasztgyerek vagyok, engem nem tudnak becsapni” – felel azzal kapcsolatos kérdésemre Hegedüs Zoltán, egy fővárosi MAGOR-bolt eladója, mennyire „valódiak” az általa kínált termékek. Rövid idő alatt megvilágítja, hogy a tömegtermelésben nem minden az, aminek látszik: mert ne gondolja a kedves olvasó, hogy a nagyipari módon előállított káposzta – káposzta. Az legfeljebb – Hegedüs úr szavaival élve – csak egy „ballon”, nitrogénnel felfújva (a műtrágya miatt). Az olcsó tej sem tej, hanem savópor és víz.

A nyugati, „kolesterolfree” vaj valójában „vajfree” – mert a vajhoz képest egészen más anyagból készül, a közönséges virsli pedig nem is virsli, hanem szójakészítmény. „Lehet látni, hogy püffed, amint felforraljuk” – mondja az eladó. A dolgot bonyolítja, hogy valójában a szója sem szója, mert a tömegtermelésben génmanipulált termékeket lehet kapni, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a valódi szójával. Az igazi szója egyébként többe kerül, mint a nem igazi szójával töltött hamis virsli – s mindez látványosan igazolja az eladó által képviselt nézet helyességét. Az igazi virsli pedig – amelyet Hegedüs úr árul – igazi juhbélben, igazi füstöléssel és igazi tartalommal bír.(...)

A termékek – úgy tűnik – tényleg kiválóak, az árszínvonal alig valamivel magasabb a valódiságukban megkérdőjelezhető „tömegtermékek” árainál. A cél is – miszerint a magyar vevő a magyar gazdát támogassa – nemes, ráadásul a vevő is jobban jár. A „korai” időszakban a CBA-üzletlánc is segítségül sietett, és több mint háromszáz boltjukban lehetett kapni ezekből a termékekből. Akkor mégis mi az oka annak, hogy a mozgalom megrekedt, és a fővárosban három-négy éve nyílt MAGOR-boltok több, mint fele bezárt, a MAGOR-termékek kínálata pedig mintegy egyharmadára – háromszázról százra – csökkent?

Egyes vélemények szerint a magyarokból hiányzik az öntudat. Mások szerint az a baj, hogy a politika, amely ezt a mozgalmat átszőtte, a vásárlókat és a gazdasági szereplőket megosztotta. Usztics Mátyás színművész-igazgató, aki a MAGOR-nak nemcsak az egyik alapító tagja, hanem emblematikus képviselője is – ma már úgy gondolja, nem biztos, hogy szerencsés volt az ügy számára 2002. április 13-án ott ülni a Kossuth téren egy országos tömegdemonstráció színpadán.

„Abban bíztunk, hogy meglesz a politikai hátszél – ha tetszik, a jobboldalé –, amely majd megteremti a vásárlókat. Sajnos nem így történt, pedig ha arra gondolok, hogy Magyarország területének 77 százaléka alkalmas mezőgazdasági tevékenységre – az uniós országokban 7-9 százalék ez az arány –, akkor jogosnak érzem a törekvésünket. Valakik kitalálták, hogy elég, ha a népességnek csak a 3–6 százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, ahogyan a többi uniós országban – de mit fog csinálni a többi, aki csak ehhez ért? Továbbá: még az uniós tagországokban is elfogadott, hogy védik a saját terméküket, és az üzletekben megkülönböztetett módon ajánlják azokat a vásárlók figyelmébe.”  (hetek.hu, 2006)

Nos, az eltelt 4 év igazolta a ciikk állításait, ma már múló pillanattá minősült a jó szándék.

Pedig jó szándáékból bőven találunk eleget a korabeli honlapjukon:

• 1. A MAGOR világnézet - mely mindennapi dolgainkban nyilvánul meg, önként vállalt kötelezettség, mely szakadatlanul serkent, munkát ad, gondolkodásra késztet, jobbító szándékot tart életben.
• 2. A MAGOR elkötelezettség - a nemzeti értékek, a hazai termelők és a hazai termékek védelméért.
• 3. A MAGOR öntudat - az az öntudat, amellyel a vásárlóközönség gyámolítani kívánja a hazai termelőket és kereskedőket. Számít azok öntudatára, nemzeti elkötelezettségére, akik ha választhatnak, akkor a MAGOR védjeggyel ellátott terméket választják. Azt azonban tudni kell, hogy csak olyan termékek kaphatják meg a védjegyet, amely termékek már bizonyítottak, melyek minősége elvitathatatlan.
• 4. A MAGOR gondolkodásmód - mely szerint a hagyomány, az erkölcs, és a nemzeti értékek megmaradásunk zálogai.
• 5. A MAGOR legfontosabb célja - a magyar termékek, a magyar kis- és középvállalkozók, valamint kereskedők védelme, mivel a Magor-mozgalomban részt vevő vállalkozások száz százalékban magyar tulajdonúak, tehát munkájuk, tevékenységük és eredményeik a hazát szolgálják.