Font Sándor:
A szocialista-szabad demokrata kormányzat regnálása idején, a számtalan bezárás, felszámolás, leépítés, tőkebevonás, megszüntetés, racionalizálás és reformok közben az emberek lassan már hozzászoktak, hogy ez a sok fogalom mind egyet takar: a közösségi vagyon megkurtítását, annak elherdálását.
A hírdömpingben már csak kevesen vették észre, az érintetteken kívül talán már senki sem, hogy az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Társaságot is felszámolják. Azért került veszélybe a magyar gyümölcsfajták génállományának jelentős része, mert az érdi gyümölcstermesztési kutatóintézet kényszer-végelszámolás alá került, a központhoz tartozó 800 hektáros földterülettel együtt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ugyanis a törvényi rendelkezés ellenére érdekes módon „elfelejtette” a közhasznú társaságot 2009. június végéig korlátolt felelősségű társasággá alakítani.
Az intézet több mint 800 hektár termőfölddel rendelkezik, milliárd forintos értéket képviselő földterülettel az M6-os autópálya és az M7-es közelében, valamint az intézet budatétényi központja, a körülbelül 2,5 hektáros rozáriummal együtt szintén rendkívül jelentős értéket képvisel, nem beszélve az érdi épületegyüttesről és a bennük található milliárdos értékű laborműszerekről. Az érdi gyümölcstermesztési kutatóintézet a csonthéjas gyümölcsfajtákat tartja fent, gondozza, és az uniós feladatokat is ellátja ezen a területen.
A leköszönő MSZP-SZDSZ-kormány meg szerette volna szereztetni a hozzá közel álló körökkel ezt a hihetetlen nagy, több milliárdos vagyont, a szokásos néhány százmilliós értéken, ahogy azt már megszokhattuk tőlük. A cég kényszer-végelszámolását nem sikerült megakadályozni, de vajon a vagyon megmarad-e?
Ángyán József:
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2010. július 19-én létrehozta a 100 százalékos állami tulajdonú Állami Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft.-t. A cég bejegyzése augusztus 31-én megtörtént. Az új társaság átvette az egykori érdi gyümölcskutató teljes tevékenységét, vagyonát, dolgozóit, és az igazgatót is jogfolytonosan megbízta, aki korábban is ezt az intézetet igazgatta. Megakadályoztuk tehát, nyugodtan mondhatom, a génkészleteink megsemmisítését, és azt a spekulációt, ami éppen a 800 hektár földterületre vonatkozott.
Ehhez az ügyhöz tartozik, hogy az elmúlt három évben az agrár-kutatóintézeteink száma 23-ról 7-re csökkent, a génbankjaink pedig, köztük Tápiószele, ahol a génkészleteink és a hagyományos fajtáink találhatók szintén majdnem egy multinacionális tőkeérdekeltségű cég kezébe került. Miközben például az Egyesült Államokban katonaság védi a génbankokat, mert nemzetbiztonsági, stratégiai ügyként kezelik a kérdést.
Ellenzékben is mindent megtettünk azért, hogy megakadályozzuk az érdi kutató privatizációját, de természetesen az eszközeink mások voltak. Kormányra kerülve azonnal intézkedéseket hoztunk, és érzékelve a súlyos helyzetet megalakítottunk egy új céget, ha úgy tetszik egy új génbankot, ahol megőrizzük az értékeinket.
Mit kívánunk tenni az intézet stabilizálásáért? 2010. november 1-jével génbank-hálózati központokat hoztunk létre. Ide fogjuk integrálni azt a tevékenységet is, amit a gyümölcskutató végez. Közhasznúsági szerződést kötünk, amelyre a finanszírozási lehetőségek is vonatkoznak, és az Új Magyarország Vidékfejlesztési programban pályázati lehetőségeket nyitunk meg az intézet számára.
(A Vidékfejlesztési Minisztérium hivatalos közleménye alapján)