A rendeletmódosítás a vágóállatok vágás utáni minősítését szabályozza, meghatározza azt a vágási kapacitást, ami még mentesül a minősítési kötelezettség alól. A rendeletmódosítás megállapítja továbbá, hogy mekkora vágási kapacitásnál mentesül a vágóhíd a minősítő hely üzemeltetésének kötelezettsége alól.

 

Ez kifejlett szarvasmarhára vonatkozóan éves átlagban hetente legfeljebb 75, sertés esetén 200 állatot jelent. A rendelet módosítja a minősítés végrehajtását is, melyet vágósertésnél a szúrást követően 45 percen, vágómarha, vágójuh és vágókecske esetében 60 percen belül kell elvégezni.

A minisztérium a vágási kapacitás meghatározásánál a Magyar Agrárkamara tavaly nyáron felvetett javaslatait – amely az EU szabályozással koherens volt – figyelembe véve rendelkezett.  A minősítés módosításának oka röviden, hogy egyrészről a gazdálkodók az azonos minőségű végtermékért azonos árat kapjanak, másrészt EU-s szinten a minőséghez kapcsolt piaci árak monitorozása megvalósulhasson.

 

Az eddigi magyar szabályozás szigorúbb követelményeket határozott meg a kisebb vágóhidakra, mint az EU szabvány. A mostani rendeletmódosítás lényege tehát, hogy megkönnyíti a helyi szintű ellátásban érdekelt kisebb vágóhelyek működését és a helyi húsforgalmazást.

 

 

 

Mostantól a bejelentésnek a korábbinál részletesebben tartalmaznia kell a származási országot, a nyilvántartást végző szervezet nevét és címét, a behozni kívánt fajta megnevezését, mennyiségét, ivarát, korcsoportját, az egyed, illetve csoport azonosítóját, és a felhasználás célját. Igazolni kell a hasznosítás helyét és módját, egyes esetekben a mesterséges termékenyítő vagy embrióátültető állomás, spermatároló központ megnevezését.

 

Be kell még jelenteni továbbá a keltetőtojás származási helyét, a keltetőállomás nevét és címét, valamint a baromfi fajtájának megnevezését, a mennyiségét, és a beszállítás várható idejét.

 

A rendeletmódosítás itt olvasható.

Végre egy jó döntés sorozat.

Ezért szavaztunk Önökre, kedves Kormány!